A visegrádi országok (V4), valamint Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Görögország, Románia és Bulgária 2017. december 4-i, budapesti miniszteri találkozójának résztvevői a Nyugat-Balkán európai uniós integrációjával és a schengeni övezet kibővítésével, továbbá az energiabiztonság megteremtésének fontosságával is egyetértettek .

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az eseményt követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, fontos érdek, hogy "végre újra normálisan működjön" a schengeni zóna, megvédjék a külső határokat, de belül átjárhatók legyenek a határok a szabályok tiszteletben tartásával. Ez a versenyképesség szempontjából is lényeges, és a schengeni rendszer "megbicsaklása az egész európai gazdaságnak kegyelemdöfést jelentene", ezért a fennmaradása mindenkinek az érdeke, nem lenne jó, ha feláldoznák "a képmutató politikák oltárán" - fogalmazott.

Fotó: Kovács Márton

Az energiabiztonságot illetően a miniszter kiemelte, elutasítjuk a kettős mércét és elvárjuk, hogy az EU segítse a diverzifikációt, mert új energiaszállítási útvonalak kellenek, hogy előre léphessünk az energiabiztonság terén.

Szijjártó Péter közölte: fontos a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatát felgyorsítani, mert a régióbeli feszültségeken így lenne a legkönnyebb úrrá lenni. Magyarország politikai, gazdasági és biztonsági kockázatot is lát abban, ha az EU nem gyorsítja fel a bővítést, és Magyarország ezután is mindent megtesz azért, hogy Szerbia csatlakozási folyamata felgyorsuljon - mondta.

Fotó: Kovács Márton

A magyar minisztert nyilatkozatát követően, Valeri Szimeonov bolgár miniszterelnök-helyettes energetikai kérdésekkel kapcsolatban fontosnak nevezte Közép-Kelet- és Délkelet-Európa gázellátásának biztonságát, ahogyan azt is, hogy csökkenjen a Gazprom orosz gázipari cég befolyása. Közölte: ezért az úgynevezett interkonnektoros, azaz a gázvezetékek összeköttetésén alapuló kapcsolatokat szeretnék minél gyorsabban kiépíteni, amiben Görögországgal és Romániával egyaránt jó ütemű a fejlődés, így pedig Magyarország is részt tud majd venni benne.

Szorgalmazta továbbá, hogy országa mielőbb legyen a schengeni övezet tagja.A jövő év első felében esedékes bolgár EU-elnökségről Valeri Szimeonov azt mondta, legfőbb témájuk az EU nyugat-balkáni bővítése lesz, amiben aktív szerepet akarnak játszani.

Fotó: Kovács Márton

Nikosz Kociasz görög külügyminiszter támogatásáról biztosította az EU balkáni bővítését.Európa helyzetét elemezve a görög diplomácia vezetője arról beszélt, hogy országa olyan politikát sürget, amely segíti a kontinens biztonságát - azon belül energiabiztonságát -, és olyan Európáról álmodik, amely szociálisabb, továbbá figyelembe veszi a nemzetállamok szükségleteit is.

Szlovénia külügyminisztere, Karl Erjavec szerint is erős EU-ra van szükség, ahol biztonságos az élet, és amely az állampolgárainak még erősebb szociális biztonságot és szolidaritást nyújt. A védelem és a biztonság kérdését kulcsfontosságúnak nevezte, utalva a migráció és a terrorizmus veszélyére.Közölte: Szlovénia támogatja a schengeni övezet szélesítését, ahogyan az EU nyugat-balkáni bővítését is.

Az energiabiztonság kérdésére kitérve Karl Erjavec azt emelte ki, hogy országának Ausztriával és Olaszországgal is kiváló az energiakapcsolata, Magyarországgal pedig egy új vezetéket építenek ki.

Fotó: Kovács Márton

Jadranka Joksimovic szerb európai integrációs miniszter elmondta: nemcsak Magyarország, hanem a visegrádi partnerek és más országok is megértik, hogy az EU bővítési folyamata nagyon fontos az uniónak is, és remélhetőleg a bővítési folyamat nem lassul le. Szerbia rászolgált a bizalomra a bevezetett reformokkal és azzal a felelősségteljes politikával, amelyet a regionális stabilitás biztosítására folytat - vélekedett.

Hozzátette: Szerbia célja az európai integráció, és szeretne hozzájárulni az EU jövőjének alakításához is, ehhez pedig tervezhető, átlátható csatlakozási folyamatot remél az uniótól.

(Forrás: MTI/KKM)